8.rész "That moment"

*Brittany szemszöge*

Egy sötét szobában vagyok,mintha suttogások visszhangzanának..
Gyere..Gyere..-súgta egy hang a távolból. Amint közeledtem egy fiatal fiut vettem észre,amint egyre gyorsabban távolodik.
-Nee! Várj még! - lépteim felgyorsítottam és siettem a távolodó magas,mély hangú srác után.-Kérlek,ne menj el! Látni akarom az arcod. Ki vagy te?-kérleltem,de semmi válasz.
-Én vagyok a végzeted.-s ezzel el is tűnt.
***
Álmomból,James puha érintései az arcomon zökkentett fel.Nyújtózkodtam majd ásítottam egy nagyot.Szemeim nagy nehezen kinyitottam és két zöldes barna szemmel találkoztam.
-Nem mondtam még,de utálom ha alvás közben bámulnak.-hangom nyűgös volt,mint minden reggel. Csak arra az álomra tudtam gondolni." Én vagyok a végzeted"-ez visszhangzott a fejembe. Az a srác biztos nem James volt. De akkor ki ?
-De gyönyörű vagy,még amikor alszol is.
Nem tudtam mit válaszolni rá, éreztem,hogy kezdek elvörösödni. Szemem a falon lévő órára vetettem és csodálkozva figyeltem,hogy már 7:38 az idő. Elkések a suliból,de nem nagyon érdekel. Úgy sem tanítanak semmi hasznosat.

James felugrott az ágyból,magára vett egy tiszta fehérneműt és lement a nappaliba. Kaptam az alkalman így elmentem gyorsan lezuhanyozni. Csak azt hittem,hogy gyors lesz.Miközben hajamat mostam,észre vettem,hogy valaki a kezeit pihenteti vállamon. Megfordultam és Jamessel találtam magam szemben,amint meztelenül áll előttem és csak mosolyog rám.
-Csatlakozhatok?-ujjait végig simította az arcomon,nem tudtam nemet mondani.
Láttuk egymást már így, ezért elmúlt a kellemetlenség,hogy ruha nélkül mutatkozzak előtte. Háttal voltam Jamesnek,mire bizsergető érintéseket éreztem a nyakamon,egyre lentebb haladva.Felé fordultam,mire csak vigyorgott és száját enyémhez nyomta.Karjaim nyaka köré fontam és ajkaink harcot vívtak egymással.
-Mi lenne,ha megismételnénk itt,amit a múlt éjjel.-kacsintott,huncut mosolyt vágva.
Meglepően néztem rá,de bele mentem a játékba.Lábam dereka köré tettem,felkapott és gyengéden a falhoz nyomott. Testünkön éreztük a lefelé folyó vizet,ami a zuhanyrózsából áradt.

Ahelyett,hogy normálisan megfürödtünk volna,újra játszottuk a múltkori eseményeket. Testünk nem bírt ellenállni a másikénak,sosem éreztünk még ekkora vágyat egymás iránt,mint amit most. Egymás karjaiba omlottunk és csak élveztük egymás társaságát. Újra megtörtént. Jó indítása a reggelnek.

***

Nincs semmi ruhám,haza tudnál vinni átöltözni?-kérleltem Jamest.
-Adhatok neked én is ruhát,ha gondolod.- nézett rám,válaszomat várva. Elég jó ízlése van az öltözködés terén,de még sem mehetek a pasim ruhájában.
-Eszembe jutott,itt maradt a nővérem nadrágja,azt oda adhatom és felsőnek választhatsz egyet a cuccaim közül. Na mit szólsz?-láttam rajta,hogy boldog volt,én is az voltam.
-Az tökéletes lesz.- kezembe nyomott egy kopott farmer nadrágot,plusz egy rövid ujjú fekete pólót. Elég jól nézett ki,legalább nem kellett haza menjek. De nem volt nálam se a táskám,se a könyveim. Áá végül is mindegy,úgy sem használtam őket.

-Nagyon jól nézel ki édes.- hangja mély és vadító volt.
-Ne csináld ezt velem,teljesen le veszel a lábamról.- visszafogtam az érzéseim,de nehéz volt ellenálnom és ahogy nézett..
-E-el tudnál vinni a suliba?-tértem vissza gondolataimból és homlokomat dörzsölve megkérdeztem.

***
-Köszi,hogy elhoztál és köszönöm ezt a tökéletes estét!- búcsúzóul megcsókoltam és nagy nehezen de elengedtem kezét és az épület felé vettem az irányt. Közben vissza néztem és ő még mindig engem nézett. Intettem neki,majd mentem tovább,mire már ő is beszállt a kocsijába és elhajtott.
A zsebembe nyúltam a telefonomért és bekapcsoltam. A termünk felé vettem az irányt,nem volt kedvem bemenni,de kibírom ezt a kis időt még itt.

Amint beléptem a terembe,csend volt. Látszott mindenkin,hogy kivannak dőlve. Jót mosolyogtam rajtuk,majd észrevettem,hogy azért vannak akik reggel is elég aktívak. Pont te beszélsz Brittany? Aki reggel lenyomott egy menetet a zuhanyban,a barátjával?Inkább hallgass el!
Meglepettségemre Harry-t és Blaire-t láttam,ahogy egymásnak dőlve csókolóztak. Harry észrevette amikor beléptem a terembe és ajkait rögtön elválasztotta Blaire-től,majd zöld szemeit rám tapasztotta. Gondolhattam volna,hogy amiket pár nappal ezelőtt mondott nem igaz. Csak egy újjabb trófea kell neki. Szerzett is eggyet.
Blairrel egymásnak lettek teremtve.

Padomat keztem fürkészni,majd elindultam felé. Amint közelebb értem a két nyáladzóhoz oldalra fordulva,összehúzva magam, számat össze szorítva,hogy még véletlen se érjek hozzájuk elfoglaltam a helyem. De Blairenek ehhez is volt mit hozzáfűznie.

- Megjött a híres pasizabáló..
- Jobban tennéd ha elhalgatnál. Te beszélsz? Hanyadik pasi már Harry neked ebben,csak ebben a hónapban?Engem apám,nem vet oda minden jött ment elé,hogy feküdjek vele ágyba. De látom nálad ez nem így megy.- rákacsintottam Harryre,nem reagált arra,amit mondtam,de Blaire-n láttam,hogy fort a dühhtől és már indult volna felém,de Harry szorosabban magához húzta,majd erősen megcsókolta. Csak forgattam a szemeim,majd leültem a helyemre. Pár perc késéssel de megérkezett a tanárúr is.
-Üljetek le fontos közleni valóm van veletek az idei osztály kirándulással kapcsolatban.
-jelentette be Mr.Knight.
-Jajj de jóó..- válaszolták a többiek "lelkesen". Voltak akik örültek és voltak,akik magasból leszarták az egészet.
-Nem kérdeztem a véleményeteket. Kötelező mindenkinek jönnie,ha csak a szüleik nem engedik el.- válaszolta mérgesen Mr.majomképűparaszt Knight.
-És mi az uticél?-kérdezte kíváncsian Niall a középső sorból.
-Osztályunk lehetőséget kapott,hogy elmenjen 2 hétre San Franciscoba.
Szemeim kitágultak,nyeltem egy nagyot. Ezt nem hagyhatom ki! Muszáj menjek!
-Wow. Az király.- örvendezett mély hangon Mr.Nőfaló Styleska.
-Mikor lenne ez a kirándulás?-kérdeztem,hangom felemelve,mivel a tanár nagyot hall.
-Mss.Roberts az időpontról még nem tudok,de egy héttel előtte tájékoztatni fogom önöket.-válaszolt a kérdésemre.
-Ennyi lenne a tudnivaló,most pedig foglalják el magukat valamivel.-utasított mindenkit a tanár.
Fejem megtámasztottam kezemmel és csak bambultam előlre. Harry arcát a padon pihentette,biztos hosszú volt az éjszakája.. Egyszercsak kiegyenesedett és apró pillantást vetett rám,remélve,hogy én nem veszem észre. De tévedett. Szemem megakadt rajta,csak bámultunk egymásba. Mire észbe kaptam gyorsan elrántottam fejem,és lefelé bámultam pólomat piszkálva. Nem érdekel ez a srác,de még is vonz az ellenálló bája,a dögös kinézete,a csábító hangja. Úristen,miket beszélek itt össze vissza.??? Kapj mér az agyadhoz Brit. Gyorsan előhalásztam a fülhallgatóm,feltekertem a hangerőt. Néztem a bolond fiúkat,hogy miket csinálnak. Niall egy bazi nagy hamburgert tömött a szájába,alig fért bele,de sikerült neki.Közben egy másik gyerek azt nézte,hogy fér bele egy ekkora hamburger abba az apró testbe?? Mondanom sem kell Louis ismét elhozta a félelmetes galambját Kevint,amit Boldogan simogatott és közben répát rágcsált. Zayn szokás szerűen nézegette magát a tükörbe majd egyszer csak felkiáltott.
-VAN VALAKINÉL EGY FÉSŰŰŰ???-kiáltotta.
Mr. Knight mérgesen felált és lebaszta.
-Mr. Malik süket vagy talán nagyot hall? Az előbb pofáztam,hogy halkan foglalják el magukat.
-Azt nem mondta,hogy halkan csak,hogy foglaljuk el magunkat.-pimaszul vissza szólt,mire én csak halkan elmosolyogtam.
-Ne húzza ki a gyufát uram!
-Nekem gyújtóm van.-válaszolta értetlenkedve Zayn,amin mindenki jót nevetett.
-Ha mégegyszer feleselni mer velem,mehet az igazgatóhoz! Azt hiszi,hogy csak mert "híres",szerepelt a tv-ben minden elvan nézve magának??- a tanár már forrt a dühhtől,de mindenki csak nevetett magában.
Zayn a padot bámulta,majd halkan így szólt.
-Pontosan.
-Mit mondott???
-Semmit,Semmit..-azzal vissza ült a bolond tanár a székére,immár halványabb piros fejjel. Előkerestem a táskámból a fésűmet és egy tükröt,felálltam majd halkan oda sétáltam Zayn-hez,aki a Harry előtti padban ült.

-Hé!-kezemmel megérintettem vállát,majd felé tartottam amit kért.
Illata megcsapta orromat,nagyon kellemes volt.
-Kö...- oldalra fordult,majd nagy barna szemeivel rám nézett,szava elakadt és csak mélán nézett rám. Haja tökéletesen állt,nem tudom,mit akart rajta igazgatni. Szemeim megakadtak rajta. Egyszerűen tökéletes.
-Szívesen. De nem tudom,mit akarsz a hajadon igazítani,hisz nagyon jól néz ki.-na ezt talán nem kellett volna hangosan kimondanom.Szemeim kitágultak,befoghatnám néha. Zayn elmosolyodott,én meg magam elé néztem. Még mindig nyújtottam felé az említett tárgyat. Szemei vissza tértek rám,jobb kezét nyújtotta felém,majd gyengén hozzá ért kezemhez. Puha bőr,erős kezek. Ellenálhatatlan.
-Hhhmm..köszönöm a bókot és a fésűt is.-mutatta felém,majd vissza sétáltam a helyemre. Számat összeszorítottam és vártam az első óra végét jelentő csengő hangját,közben csak érintésére tudtam gondolni,amitől még mindig kirázott a hideg.
Mi lesz veled Brittany?