16.rész "Stúdióban."

Hey Guys! A trailerrel kapcsolatban ; Felhívom figyelmeteket,hogy nem 100%-ig biztos,hogy pont úgy fognak történni a dolgok,ahogy az a videóban van. Lesz egy kis változtatás,hisz így is sokat elárul. <- Ezért!
U.i.: Ha tetszett,ne fáradjatok leírni véleményeteket+lájkolni.(:
Csumezz,
BG.xx

*Zayn szemszöge*

Szemem kitágult a kérése hallatára,de amint kimondta el is aludt a karjaim közt. Az alkohol győzedelmeskedett felette. Tudtam,hogy csak a pia beszélt belőle,de amúgy sem tettem volna meg,hisz tudatán kívűl volt és a hülyeségek csak úgy repkedtek ki a szájából. Ölembe vettem,karjaim óvóan tartották,miközben mosollyal az arcomon lépkedtem óvatosan fel a lépcsőn egészen a szobámig. Lefektettem az ágyra és próbáltam valahogy lehámozni róla az egyszerűnek mondható kis ruhát,ami bűzlött a piától. Nem tehettem mást,kezeimmel lassan lehúztam róla és akaratlanul is de megakadtak szemeim formás alakján. Mindenféle gondolat futott át az agyamon,de egy fej rázással elhessegettem őket. Előkerestem a szekrényemből egy alvásnak kényelmes ruhát;választásom egy rövid ujjú fekete pólóra és egy kényelmes szürke nadrágra esett. Nehezen feltuszkoltam rá a ruhákat,ő rezzenéstelenül aludt tovább. Úgy éreztem magam,mint egy apuka aki a részeg gyerekét öltözteti fel. Egy nagy sóhaj keretében,ráhúztam a takarót,megigazítottam feje alatt a párnát,majd én is befeküdtem mellé. Kínos lesz a reggel,az már biztos...

*Brittany szemszöge*

Egy ásítás kíséretében,nagyot nyújtózkodtam és a tegnap este emlékei futottak végig a agyamon. Iszonyatosan fájt a fejem,mintha szét akart volna robbanni apró,pici darabokra. Egyik szemem nagy nehezen nyitásra késztettem,végig mértem a szobát ahol voltam,amibe fogalmam sincs,hogyan kerültem. Talán drogot tettek az italomba a múlt éjjel vagy mi történt? Annyi kérdés van,de válasz kevés. Mocorgást éreztem magam mellett,ijedten irányába fordítottam a fejem és megpillantottam az édesen alvó Zaynt,aki párnáját szorította magához erősen. Végig néztem magamon,mi ez a ruha rajtam? Rájöttem,hogy nem magamtól kéne feltenni ezeket a kérdéseket hanem a mellettem alvó Zayn-től.Ő biztosan tudja,hogy mi történt múlt éjjel,ha csak nem ő is részeg volt. Gyengéden elkezdtem vállát lökdösni,miközben nevén szólongattam. Egy hatalmas ásítás hagyta el a száját,kezeit a levegőbe emelte,nyújtózkodás képen.
-Jó reggelt,édes.
-Jó lenne,ha tudnám,hogy mit keresek itt,veled,egy ágyban..?!-hangsúlyoztam ki az "ágyban" szót.
-Ááá,szóval semmire sem emlékszel..-dörzsölte szemeit,közben nevetett,mire kezdtem egyre idegesebb lenni.
-Ha elmondod mi történt és,hogy kerültem az ágyadba,akkor talán beugrik a múlt éjjel.
-Rendben.-sóhajtott egy nagyot,majd elkezdte mondani,amit nagy kíváncsisággal hallgattam végig.
-Ma hajnalban verted az ajtóm,mint egy őrült,azt hittem egy rajongó az... Ott álltál tök részegen,kezedben egy üveget szorongattál.
Behúztalak a házba stb.. Kérted,hogy feküdjek le veled blablabla és most itt vagyunk.-figyelmesen hallgattam végig,majd lesült a bőr a képemről.. Egy nagyot nyeltem,megdermedve ültem az ágyon a szavak hallatán,amik most hagyták el a kissé borostás fiú száját.
-Mi lefeküdtünk egymással?
-Igen és nagyon jó voltál.-ült fel az ágyon,könyökén megtámaszkodott és úgy figyelte reakciómat. Szám "o" formát alkotott,képzelem,hogy nézhettem ki.
-Csak szívatlak. Nem történt semmi. Amint kimondtad,úgy következett be a pia hatása.
-szememet össze húztam-mint a kínaiak,olyan tekintettel néztem rá.-Belebokszoltam vállába,mire egy lányos "áuuu-zás" hagyta el a száját és az "ütés" helyét kezdte simogatni.
-Ha megtörténne is,nem követtünk volna el isten káromló hibát..-szemei megigéztek. Jobban belegondoltam,amit mondott..De akkor is,nem vagyok egy szajha,akinek amikor van lehetősége belemászik más ágyába.. Nem vagyok Blaire Say 2!
-Arra emlékszem,hogy ide akartam jönni,de tettem egy kis kitérőt.
-És miért akartál ide jönni?
-Hogy bocsánatot kérjek tőled.-szembe fordultam a még mindig ágyon fekvő Zayn-re,szemei még korán reggel is képesek voltak csillogni.-Nézd Zayn,sajnálom,hogy nem válaszoltam a hívásaidra,de nem voltam olyan állapotba,hogy bárkivel is képes legyek beszélni. Nem akartam,hogy úgy láss...-fejemet lehajtottam,vártam valami választ
-Én nem haragszom,csak szarul esett.De felejtsük el.Egy valamivel kárpótolhatsz.
-nézett rám,önelégült mosollyal az arcán. Értetlenkedve néztem rá,hogy mi lenne az..
-Te is jössz San Fransiscoba..velem!-El is felejtettem a kirándulást..
-Megbeszéltük.-ráztam vele kezet.

-Elmehetnék lezuhanyozni?-kérdeztem kicsit félénken. Válaszul megmutatta merre van a fürdő,beléptem és el is tűntem az ajtó mögött. 10 perc forró zuhanyzás után újra frissnek éreztem magam. Zayn is eldöntötte vesz egy kellemes fürdőt,én addig vissza vettem a ruhákat,amiket tegnap adott rám. Furcsa ezt kimondani,na de várjunk csak..akkor látott tegnap szinte meztelenül? Atya úr isten.-csaptam a homlokomhoz,majd nyeltem egy nagyot. A csöngő hangja térített észhez.
-Brittany! Kérlek,ki nyitnád az ajtót?-üvöltött ki Zayn a fürdőből. Elindultam a csengő irányába,ami szüntelenül csak csengett. Kinyitottam az ajtót és négy megdermedt sráccal találtam magam szemben. Akkor esett le,hogy engem néznek annyira,hisz Zayn ruhájába vagyok.Sejtettem,hogy most mindenféle perverz gondolat járkál a fejükben.Elálltam az ajtóból és beinvitáltam őket a házba.
-Biztos nem ismertek, nevem Br..-fejeztem volna be,de egyikőjük közbe szólt.
-Tudjuk ki vagy.Te vagy Brittany. Én Louis vagyok,ő pedig itt Liam,Niall és Harry.-Csodálkozom,hogy tudjátok a nevem.Egyesek még sem..-Utolsó mondatom,drága barátomnak Harrynek címeztem,aki vette a célzást.
-Jössz San Franciscoba ugye?-lépett mellém Niall.
-Naná,ki nem hagynám.-Szúrós tekintetem Harryre vezettem,aki szintén úgy nézett rám.
-Merre van Zayn?-kereste szemeivel Liam.
-Épp fürdik.-mutattam fel az emeletre.-Én srácok akkor megyek is. Sziasztok!-köszöntem el,majd kiléptem az ajtón és haza vettem az irányt.

*Másnap*

Úgy döntöttem meglátogatom apám a stúdióban,úgy sem voltam még bent nála. Kíváncsi vagyok,mi folyik egy olyan helyen...

-Hello Apa.Jöttem megnézni mit csinálsz.
-Örülök,hogy benéztél. Gyere,épp most vesszük fel a srácok új lemezét.-Körül néztem,de nem volt ott senki. Hangos zajt hallottam,ami egyre közelebb jön.
-Brittany,hát te meg mi a krumplis tésztát csinálsz itt?-lepődött meg Niall. Mindig a kajáról beszél? A koncert után is úgy morgott a hasa,hogy be kellett mennünk egy Nando's-ba,mert majd éhen halt.
-Na ne már,tik vagytok akikről apám folyamatosan beszél?
-Mi?Hogy? Daniel Roberts az apád?
-Igen Zayn,ő Brittany apja.-csatlakozott a beszélgetésünkbe Niall.
-Üdv itt,kislány.-veregette meg a vállam Louis,s közben mosolygott. Nem fájdul meg az arca,hogy mindig csak mosolyog? Végül is Inkább,mint hogy sírjon.
-Ne felejtsd el,holnap irány San Fransisco.
-Tudom Zayn,tudom. Nem felejtettem el.-veregettem meg mosolyogva barátom vállát.
-Micsoda? Mikor akartál erről szólni nekem?-apa hangja fentebb szökött,el felejtettem neki szólni..Upsz?
-Kirándulni megyünk az osztállyal San Fransiscoba. Egy hétre. És ha elengedsz,ha nem,akkor is megyek. Szóval kár is fáradnod apu.-kacsintottam rá. Csak megrázta a fejét,majd folytatta a munkát a fiúkkal. Helyet foglaltam a kanapén és csak néztem,hogy veszekszik a fiúkkal,mert így nem jó a hangzás,szar az akusztika stb. Kezdtem unni az ugatását,oda léptem mellé,végig néztem az irányító pulton,és rögtön meg is találtam a problémát.

-Ezt fentebb kell tolni,ezt pedig lejjebb. Ennyi az egész. Harry te pedig ne maradj le a többiektől. Zayn,emeld meg a hangszíned a szólódnál. Louis állj Niall mellé,Liam te pedig Harry mellé,és mindjárt jobb lesz az akusztika és a hangzás. Na rajta!-csak tátott szájjal néztek rám,köztük apám is. Felvettem a fül hallgatót,közben igazgattam a hangsávokon és más apróbb dolgokon. Mindjárt jobban hangzott.

A próba végére,letámadtak a kérdéseikkel,hogy honnan tudok ilyeneket,én is meglepődtem magamon,nem bonyolult. Válaszul csak vállat vontam,majd belekezdtem mondandómba.

-Jók voltatok fiúk,de Harry jobban figyelj oda. Ne engedd lecsúszni a hangod és próbáld lassúra venni a tempót,hisz ez egy lassú dal. Figyelj jobban oda légyszíves.

-szemeit forgatta,nem szólt semmit,csak morgott valamit magába.A többiek oda léptek hozzám,és sorjában megöleltek köszönés képen. Majd távoztak az ajtón. Egyedül Harry és én maradtunk oda bent. Mérgesen ledobta a fül hallgatóját,ami hangos csattanással ért földet. Értetlenül néztem mit csinál,mikor egyre közelebb jött felém.

-Ha azt hiszed,hogy tönkre tehetsz,akkor nagyon tévedsz. Egy ilyen kis senki,nem nagy dolog számomra... Kár a próbálkozásért kislány!-hangjában dühöt véltem felfedezni,ami meglepett. Nem hagytam szó nélkül.

-Mert te többet érsz? Hahh,ne nevettess már. Szar voltál,nem az én hibám. És kösz az ötletet,eszembe se jutott téged tönkre tenni...mostanáig. Na pá.-kimentem a stúdióból,nem volt kedvem egy levegőt szívni vele...Apám kocsija felé vettem az irányt. Váltott még pár szót a többiekkel,majd haza mentünk. Megdicsért,hogy milyen ügyes voltam,egy mosolyt küldtem felé,ami nem megszokott a mi kapcsolatunkban,de mindennek el jön az ideje...

Előkerestem egy bőröndöt,amibe bele pakoltam a ruháimat,meg apróbb dolgokat a következő napokra,amikre szükség lesz. Azon járt a fejem,hogy mi lesz majd San Fransiscoban,hisz nem egy kis városról van szó. Érdekes,izgalmas útnak nézek elébe az már biztos. De ott lesz velem Zayn,amitől még jobb lesz ez az 1 hét. Hogy mi fog történni? Arról fogalmam sincs,de ez legyen a jövő titka.