26.rész "They don't know about us."

Figyelem szenyorok & szenyoríták! A Következő epizódban előfordulnak +16-os részek, amelyek feleleveníthetik az olvasó képzeletét. Jó olvasást kíván, Bubesz Zsönöviev Grimes. xx

*Brittany szemszöge*

-Szakítanotok kell! -felelte teljesen nyugodt hangnemben Jennette. Biztos elment az esze, vagy túl sok agylazítót szedett be reggelire.
-Már miért kéne? Azt csinálunk, amit akarunk. Nincs bele szólásotok. -állt ki a kapcsolatunkért fürtös és igaza is van.
-Üdv a média világában gyerekek. -gyerekek? Hol él ez a pasas, netán az őskorból maradt itt?
-Nem fogunk szakítani a ti, sőt senki kedvéért sem. -ráztam a fejem, Jennette-nek erős sóhaj hagyta el száját belenyugvás képen, hogy úgy sem fog beválni ez a hülye ötlet.
-Rendben. Együtt maradhattok, de nem titkolhatjátok a végtelenségig. -megkönnyebülve hátra dőltünk a kanapén. -De Brittany, miután befejezted a film forgatását, ami mint kiderült itt lesz forgatva Los Angelesben, fel kell vállaljátok a kapcsolatotokat, addig viszont semmi nyílvános andalgás.
-Milyen film?? -emelte fel hangját Harry, értetlenség tükröződött arcán.
-Majd elmondom. -legyintettem le.
-Holnap gyere a Fox stúdioba, megkapod a forgatókönyvet, és a többi.. Én végeztem is, viszlát. -össze szedte csomagjait, majd el is tűnt a látókörünkből. Paul vette át a szót.
-Gratulálok a filmedhez, és sok sikert a következőhöz is. Megszervezek egy találkát, Amerika legnézettebb show műsorába, ott majd bejelenthetitek a románcotokat. -nyugtatott meg, majd ő is el elköszönt és kilépett a házból. Következik a magyarázkodás. Harry már tűkön ülve várta, hogy megkérdezhesse, ülésre intettem, szófogadóan ledobta magát, kezeit térdén össze kulcsolta, mint egy üzlet asszony úgy nézett ki, állát szintúgy megtámasztotta. Akaratlanul elmosolyodtam.
Szóról-szóra elmondtam neki, amennyit tudtam erről az egészről, síri csendben hallgatott végig, a végén felállt, s szorosan karjaiba zárt.

-Éhes vagyok. -váltunk el egymástól, s jelentette ki egy kisfiús nézés keretében, amitől majd elolvadtam.
Dorotha csinált nekünk sült krumplit virslivel, amit a fotelben egymással szemben -lábaink egymás ölében- ettünk. Krumpli darabkákat dobáltunk a másik szájába, kisebb-nagyobb sikerrel. A végére úgy nézett ki körülöttünk minden, mint ha krumpli háború tört volna ki. Az utolsó szálat a szájába téve várta, hogy harapjam le, amit hosszas csókolózás követett. 

(Zene.)  

Hátra dőlt, hozzá simultam meztelen mellkasához, nem megszakítva csókunkat, ami egyre szenvedélyesebbé vált. Kezei a combomat simogatták, megremegtem érintéseitől, de nem taszítottam el magamtól, mikor fenekemet markolászta, s a rövidnadrágot húzogatta fel-le kemény tenyereivel. Cuppogós csókokkal borítottam be nyaka minden területét, szájából jól eső sóhajok törtek elő. Vissza hajoltam arcához, farkas szemet néztünk, s egy hirtelen mozdulattal ismét rátapasztotta duzzadt ajkait enyémre. Csókjai finomak, vágytól teliek voltak. Csípőjén ülve éreztem, amint egyre jobban fokozódik az irántam felkeltett vágya. Belenevettem csókunkba, megvillantotta fogkrém reklámba illő mosolyát. Hajamba túrt, szemeim engedetlenül csukódtak le. Akarom őt, mindenestől, nem akarok tovább várni, szerintem ő sem. Gondolok ezzel az alattam keményedő társára.
Széles vigyorra húztam számat szemei zártak voltak, mint egy fél kómás úgy feküdt alattam. Nyelvem végig húztam mellkasán, egyenest kockáin át, le V vonaláig, ahol megakadtam.

-Hmm, Calvin Klein. -néztem fel rá kacérkodó hangon. Szemei már nem világosan csillogtak, sötét tenger színűbe burkolózott. Eljött az én időm. Fogammal megragadtam, s lassan elkezdtem lefelé húzni a vastag anyagot kicsi Harry-ről, amiután rájöttem, hogy még sem olyan kicsi.. Pillanatra megtorpantam a látványtól, hisz sosem csináltam ilyet.
-Hé, minden oké? -simított végig kipirosodott arcomon. Egy apró csókkal hallgattattam el, folytattam, amit elkezdtem. Mielőtt vissza másztam volna, könyörgően nézett a felső testem takaró lenge pólóra. Hagytam, hogy ő maga vegye le, szája kaján vigyorra húzódott, mint egy kisgyerek, aki megkapta, amit akart, boldogság játszott rajta. Megnyalta, majd beharapta alsó ajkát, végig simított melleimen. Jól eső bizsergés rohant át testem minden egyes szegletén vad érintéseitől. Bátortalanul fogtam meg férfiasságát, gyengéden húzogattam kezem rajta, fokozatos tempóra kapcsolva. Hirtelen ötlettől vezérelve számmal folytattam kényeztetését. Erőteljes nyögéseitől visszhangzott a nappali, körmeivel a kanapé szélét markolászta, s vájta bele.
-A-rohadt-életbe.. -ejtette ki lassan, akadozva a szavakat, háta ívben megfeszült, az élvezet, s a gyönyör íze járta át gyöngyökben izzott testét. -Fantasztikus vagy. -túrt bele hajamba. Amint látom szereti ezt csinálni barna haj koronámmal..
-Én jövök. -tápászkodta fel magát ülő helyzetbe. Arra nem készültem fel, hogy fordítva is megtörténjen, isten lehet meghallotta szavaim, mert épp csöngettek. Harry szitkozódott egy sort, míg én elszaladtam a szobámba. Gondoltam kipróbálom a medencét, eddig még nem került rá sor.

-Hali srácok. Hát ti? -intettem az ajtóban álló 4 srácnak. -Gyertek be.
-Ezt én is kérdezhetném.. -mormogott Harry karba tett kézzel.
-A dal miatt jöttünk, és gondoltuk meglátogatjuk a friss párocskát. -lépdelt beljebb Louis. -Tán nem rosszkor jöttünk? -tettetett mű meglepettséget..
-Nem/De. -feleltük egyszerre a két különböző választ, mire beszívott szájjal összenéztek. -Foglaljatok helyet. -Nyomorogva ültek le egymás mellé, Niall-t kiszorították így a földre esett és ott is maradt inkább. Szembe velük foglaltam helyet, belekezdtem mondanivalómba, ám észre vettem, hogy tekintetük nem engem figyel, hanem lejjebb kalandoztak el. Egy törülköző, s egy fürdőruha takarta testem, miután leesett mit bámulnak ennyire, rájuk szóltam:
-Fiúk! A szemem itt van, nem ott középen.. -mutattam felfelé, hogy oda nézzenek.
-Ne stíröljétek már ilyen nyilvánosan a csajomat, mikor én is itt vagyok. -csapott térdeire Hazz.
-Láttam, hogy majd kiesett a szemed. Neked szabad? -vinnyogott Zayn.
-Igen, nekem szabad. Ő az enyém, ha nem vetted volna észre. -állt fel, lábam hajlatánál fogva felemelt a kényelmet nyújtó fotelból, az ölébe helyezve ült le.
-Most már világos. -bólogatott Louis.
-Nyugi, Bolyhos. -simogattam arcát, s bebizonyítva, hogy ténylegesen az ő tulajdona vagyok, forró csókot nyomott számra, ami átment kissé vadabbá. Kínosan éreztem magam, hogy a haverjai előtt csinálja ezt, elszakadtam tőle, s egy cuppanós hang csattant el.
-Irtó szexi vagy ebben a bikiniben. -suttogta mély, rekedtes hangon, amitől a hideg is kirázott, szemei középen akadtak meg, s rögtön elpirultam, mikor észrevettem . Nem tudtam mit válaszolni rá, a kínos helyzetben érző banda felé fordultam, majd ecseteltem nekik a helyzetet. Nem volt olyan mondat, amit normálisan tudtam volna végig mondani, mert Harry folyton rájött, hogy hozhat zavarba azzal, hogy apró, halk csókokat nyomott vállam, nyakam köré.

Bevágtam magam a medencébe, a többiek is eldöntötték, hogy maradnak még, s kipróbálják velem együtt a kellemesen hideg vizet.
Tarzan üvöltéssel vetették bele magukat, a víz fele kifröccsent, de sebaj. Kivéve Harry, mert őt egy óvatlan pillanatában löktem bele a medencébe. Muhahaa..
Louis, Harry, Niall és Zayn vízi bunyót tartottak, én a nap ágyról figyeltem a jelenetet, nevetések kíséretében.

Megörökítettem pár képet róluk, észre sem vették..

 Liam egy üdítős pohárral a kezében sétálgatott a medence mellett, s egyik pillanatról a másikra zuhant be a többiek közé, mert a szerencsétlen nem vette észre, hogy kissé vizes a medence szélénél. Lábamat csapkodva röhögtem rajtuk, mellettük tényleg nem unalmas az élet..

Van egyáltalán a mai világban olyan, hogy tökéletes karrier, élet egy tökéletes pár mellett? Ezek szerint igen. Ahogy az öregek mondják; de ritka, mint a fehér holló. Térjünk át a lényegre. Mint az kiderült, a már készülésben lévő filmben egy tinédzser detektívet alakítok, aki úgy döntött megmenti a világot -kisebb részét- , s fényt derít egy különös halál esetre. Eleinte paráztam, hogy fogom magam Nancy Drew bőrébe bújtatni, de sikerült.  

Bő három és fél hónap alatt ismét elkészült egy remekmű. Hogy mi történt velem, s Harry-vel?
Szakítottunk..
Nem, csak viccelek. Elragadó, olykor vad és tüzes, próbáltam vízzel eloltani, de nem jártam sok sikerrel. Nem ejtettük ki azt a bizonyos szót, nem nyilatkoztunk a románcunkról, se semmiről.
A forgatás előtt stúdióba vonultunk mindannyian, kemény munka eredményével megszületett az általam produkált album, és a hozzá hiányzott dal, a They Don't know about us. Kicsit vittem bele a való élet eseményeiből, tehát van benne egy kicsi én és Harry is. Meglepődtem magamon, hisz ezelőtt még nem adtam ki dalt a kezeim közül, ez volt az első alkalom és, ahogy a többiek is mondták; szuper lett.
Aztán, miközben én hevesen a filmemet forgattam, ő addig az új albumukat reklámozta a többiekkel. Ghánába utaztak, hogy az ott élőknek segítsenek, s klipet is forgattak adomány szerzés céljából. Keveset láttuk egymást ez idő alatt, de mindkettőnknek épp annyi dolga volt, amik segítettek elfelejtetni egy kis időre a másikat.
Mikor volt egy kis szabadidőnk, egymásra használtuk ki. Bőven kifejtettem neki véleményemet, hogy az első randira ne egy puccos étterembe, vagy sétálni vigyen, az már ó divatú. Helyette előállt egy hibbant, fergeteges, őrült ötlettel, amiben gondolom Louis barátunk keze is közre játszott. Fejemet bekötötte egy kendővel, hogy még véletlenül se lássam hova visz. Majd mikor sikerült rálátást nyerjek a helyre, ami egy reptér volt.. Értetlenül álltam a dolgokhoz.
-Na, na tetszik? -kíváncsiskodott, a fejem olyan wtf? formát vehetett fel, nem értettem mit akar egy repülőtéren.
-Jó, de mit fogunk itt csinálni? Újra betonozni az utat vagy mi? -kérdeztem felhúzott orral.
-Ellenkezője. Szépen felcsücsülünk arra a repülőre, felszállunk jó magasra az égbe és gyönyörűen kiugrunk a gépből. Röviden; ejtő ernyőzni fogunk. -artikulált, s mutogatta mi fog történni. Magától kinyitódott számat össze csuktam, hülye arc kifejezéssel pásztáztam Bolyhost, s az úgy tűnik halál komolyan gondolt tervét emésztettem.
-És ha meghalunk?
-Nem fogunk. Ha még is, legalább együtt pusztulunk meg. -vállat vont, majd rám kacsintott. Ez aztán bíztató szónoklat volt. A repülőn, ugrás előtt magunkra biztosítottuk a különféle köteleket, s egyéb biztonsági cuccokat. Fogadni merek, hogy senkinek nem ilyen volt az első randija, hanem a hagyományos. De mi különbözünk a többi népségtől, s ez benne a jó. Nem az a szokásos, uncsi pár vagyunk, akiket nap, mint nap látni az utcákon, majd szét unott fejjel.

Mire észbe kaptam, már a felhők alatt jártunk, keze szorosan szorította a jobbomat, egyre gyorsabban szálltunk a levegőben. Felemelő érzés volt szabadon lebegni, s ordítani a semmibe, hisz senki nem hallja. Harry üvöltésétől fülem majd szétszakadt, együtt kiabáltunk mindenféle baromságot, ez aztán az első randi, amit talán túl is élünk. A levegőben, úszó mozdulatokkal közeledett felém, arcomat keze közé vette és egy sima, majd nyelves csókkal jutalmazott meg.
 A Malibu Beachen szálltunk le, bele a homokba. Sötétedett, de gyönyörű volt a kilátás a tengerre. Miután lehámoztam magamról a 'felszerelést' , szemeim megakadtak a tőlünk pár méterrel lévő pléden, amin különböző ételek sorakoztak fel. Bolyhos szája felfelé kunkorodott, ilyen szépet -rajta kívül- nem láttam.
-Ez egy különleges hely számomra.
-Tényleg? És miért? -kérdeztem.
-Itt forgattuk a What makes you beautifult. -szemeim 'o' formájúra nőttek. Kérdőn néztem rá, "komolyan" stílusú fejjel bólogatott. -Nem véletlenül zuhantunk le ide. -rekedtes hangja csilingelően áramlott szét fejemben. Ilyet senki, mondom senki nem tett még értem. Nem is gondoltam rá, hogy ilyen helyen, ilyen fiúval kötök ki.
Nyakát majd leszakítottam, olyan erővel ugrottam rá, majd egy forró csókkal köszöntem meg neki a mai napot, s hogy ennyit fáradozott értem.
  S mint minden kapcsolat, nem mindegyik lehet zökkenő mentes. Mi is elértünk arra a pályára, mikor hajba kaptunk, mint a macskák. Harry annyira megharagudott rám, hogy 2 hétig nem szólt hozzám egy árva mukkot sem. Hívások, sms-ek amiket én küldtem, számára láthatatlan volt, voltam. Hogy miért történt ez az egész? Mert, mertem rosszat szólni arra, hogy nem kívánok még vele lefeküdni, s erre berágott. Plusz felnyomta még a pumpát, hogy mertem megemlíteni ex barátnőcskéjét, Taylor Swiftet.
-Mi van?Engem is dobni fogsz, mert nem feküdtem le veled 3 hét után, mint ahogy Taylor sem tette?? -vágtam a képébe magasabb hang erővel, felvette a sértődött kisgyerek maszkot, utána egy jó darabig színét se láttam.. 

 De a béke, mindig eljön valamikor, minket is megtalált. Bő 2 hét után egy csokor rózsával a kezében nyitottam neki ajtót, csípőre tett kézzel vártam mondanivalóját, de nem szólt semmit. Ajkait lebiggyesztette, a szomorúság fénye verődött vissza rám. Képtelen voltam tovább nézni, s tovább élni nélküle. Az, hogy nem hallhattam a hangját, egyenest a sírba vitt. Rossz volt abban a tudatban élni, hogy megbántottam. A bunkó paraszt énem tehet csak is róla. A Hosszas csókolózás eltüntette a haragot, minden a régi helyére került.
-Hiányoztam? -suttogtam, elragadó szemeit figyeltem, amiben olykor megcsillant valami.
-Próbálj meg levegő nélkül élni. Olyan volt számomra ez az éveknek hitt idő, s távolság. -dörmögte.- Sajnálom, Brit. -mondta csukott szemmel. Éljen a megbocsájtás!
  Így teltek a napok, hol együtt, hol egymás nélkül töltöttük az időnket, ebben az esetben ránk az utóbbi volt a jellemző. Mindkettőnk karrierje magasabb és magasabb szintekre lépett. Az a legjobb az egészben, hogy mindketten örülünk a másik sikerének, nincsenek féltékenységi rohamok, bár lehetnének, hisz több millió lány fogadná el szó nélkül az én rózsabimbómat -úristen-.
  A film bemutatója maradt hátra, ahova nem tudtam volna elmenni nélküle. Vagy jöhet, vagy én sem megyek el a sajátomra. Nehéz volt tűrtőztetni, hogy ne lopjunk egy-két csókot, helyét átvették az apróbb, baráti puszik, amit a fotósok rögtön meg is örökítettek, s még pár szépséges képet. Jó színészekhez méltóan játszottuk a szerepünket, ami Oscar díjat is érdemelt volna.
  S eljutottunk odáig, hogy szerény személyemet abban a megtiszteltetésben részesítették, hogy lehetőségem van megkapni az év legrosszabb szereplője díjat. Fantasztikus igaz? Majd kicsattantam az örömtől, mikor meghallottam. Legszívesebben leittam volna magam a sárga földig, de ott volt mellettem az én hősöm -nyálasan hangzik, de így van.- , Harry és magabiztos, kérlelő hangon kérte, hogy tegyem le, aminek nagy nehezen, de kérésére eleget tettem. Ha nem kérte volna biztos a padlón ültem volna a barátaim Jack, Klément Vörös Borocska társaságában.

A Teen Choice Award estélye. Nem gondoltam volna, hogy ennyire rühellni fogom, hogy egy ilyen eseményen kell részt vegyek. De ki örülne az én helyemben, ha ezzel a pocsék jelöléssel kellene itt állnia? Senki. Most először akartam volna simán lelépni, de nem tehettem meg. Felrúgtam volna mindenkit, aki az utamba került,nagy való színűséggel a börtön rácsai mögött rohadtam volna meg. Póker arccal álltam ki a közönség, a fotósok, s az ott összegyülemlett rajongó sereg elé, akik mind ki voltak éhezve egy egy kép elkészítéséhez. Legalább ennyi örömöm legyen már a mai napon. Szemem sarkából láttam, hogy megérkezett a 1D csapata is, akiket hatalmas őrjöngés fogadott. Harry rögtön kiszúrt szemeivel, de nem mert oda jönni hozzám, megölelni vagy ilyesmi. Nem tehetjük, ennyi az egész. Vissza fordultam a rajongóim felé, folytattam, amit elkezdtem majd besétáltam a díj átadó termébe. A helyem Miley Cyrus és Katy Perry mellett volt, legszívesebben üvöltöttem volna nagy fanatikus létére, amiért mellettük ülhetek, de visszafogtam magam.

*Harry szemszöge*

A fény, vakuk áradata után elfoglaltuk bent a helyünket, a számunkra kijelölt helyen. Amerika hírességei is folyamatosan érkeztek, s töltötték be a teret. Brittanyt kerestem, aki két sorral előrébb ült, mint mi. Feje lehajtott pozícióban volt, el nem tudtam képzelni, mit érezhetett. Legszívesebben mellette akartam lenni, s támogatni ebben a helyzetben. Szívem majd széthasadt, hogy így kellett látnom őt és tudni, hogy nem tehetek ellene semmit. Amiatt az "Eget rengető" titok miatt kell folyamatosan méterekre lennünk egymástól. Szörnyű érzés lehet most neki, s hogy így letaszítják az ember kemény erővel kidolgozott munkáját. Reménykedni tudtam, hogy nem ő nyeri el azt a kitüntetést. Már, ha lehet így nevezni..
Megkezdődött a műsor, folyamatosan vették át a színpadot különféle híres előadók, akik előadásukkal fokozták a hangulatot. Hatalmas kő esett le a szívünkről, mikor kétszer is meghallottuk nyertesként a nevünk. Először Liam, majd én tartottunk rövid hegyi beszédet, majd vissza ültünk a helyünkre. S most jön a neheze. Hiába nem nekem kéne aggódnom, de Brittany a másik felem, az életem részéhez tartozik már. Próbált mosolyt erőltetni elfehéredett arcára, amit sminkjével takart, miközben másokkal beszélgetett, de én láttam rajta azt, amit más talán nem.
-Mint minden évben ezen a gálán, most is adódtak nem elég jól, kimondhatuk, rosszul teljesített szinészek és szinésznők. Tudjátok, semmi, s senki nem tökéletes. Nem húzom tovább a szót jöjjenek a férfi jelöltek. -jelentette be a díjat átadó, Bruno Mars. Láthatólag Robert Pattinson tűrhetően viselte, fogadta el, hogy ő kapja a legrosszabb alakításért járó díjat a Twilight-ban.
Ujjaimat tördeltem, miközben a Jonas Brothers felsoroltatta a jelölteket. Köztük; Emma Stone-Csodálatos Pókember, Kristen Stewart-Hajnalhasadás, Vanessa Hudgens-Spring Breakers és utolsó sorban Brittany Roberts-Sikoly 4. " Csak ne ő legyen, ne ő legyen" mondogattam magamban, bár inkább üvöltöttem volna.
Kezükbe vették a mindent rejtő kék kis borítékot, amiből minden eldől pár másodpercen belül. Nick a mikrofonhoz lépett, nagy sóhajt vett, -nem kellemes az ilyen- , majd szólásra nyitotta a száját, s amint láttam Brittany egyre idegesebb volt az eredmény miatt, ami mindkettönket szinte megölt.
-Az idei Legrosszabb női szereplőt alakító díjat kapja...

u.i.: Érdekel a folytatás? :3 Aki elolvasta az pipáljon, s írjatok véleményt! :) 6 után jön.
A csoportba folyamatosan lehet csatlakozni itt ;) : Gyertek mucuskák!